A nyúlárnyék nyomában

Hazánkban egyre népszerűbb zöldség a spárga, népies nevén a nyúlárnyék vagy lófark. Fogyókúrázok körében alacsony kalóriatartalma miatt régóta ismert és kedvelt növény, azonban markáns ízvilágának köszönhetően egyre több ételkölteménybe csempészik bele.

A spárga története

A zöld és fehér spárga egyaránt őshonos Ázsiában és Európában, történelme egészen az ókorba nyúlik vissza. Egyiptomban asparagusnak nevezték, ami fiatal hajtást jelent, a növény azon részére célozva, amit fogyasztunk. Míg a görögök gyógynövényként használták, és szárított verziójából vízhajtó hatású teát készítettek, addig a rómaiak ünnepi alkalmakkor fogyasztották. Az ókor után azonban feledésbe merült a spárga, és csak a reneszánsz korban vált újra felkapottá. Az uralkodók egyik kedvelt étke lett, igazi luxustermékké vált. A spárga egészen a 20. századig őrizte meg főúri privilégiumát, később már egyre több család kertjében és asztalán megtalálható volt. 

A vadspárga, kevésbé ismert, mint a zöld és fehér spárga. Főként folyó- és tengerpartokon terem. Képes 1,5 - 2 m magasra is megnőni. Tavasszal Horvátországban, Franciaországban és Olaszországban találkozhatunk vele, a többi országban még kevésbé elterjedt. Főleg a magas gasztronómia része, üzletekben és piacokon ritkán kapható. Leginkább a zöld búzakalászra hasonlít. Íze rendkívül intenzív, enyhén csípős, emiatt a legegyszerűbb elkészítésmód ajánlott hozzá, hiszen magában, főzve vagy grillezve is könnyedén megállja a helyét. 

A spárga másik, kevésbé ismert családtagja, a lila spárga, mely Olaszországból származik, ma már viszont számtalan más országban is termesztik. A lila spárga édesebb és enyhébb ízű, mint a többi nyúlárnyék. Gyakran fogyasztják nyersen, vagy salátákban, így csempészve színt az ételbe, hő hatására azonban elveszti lilaságát. 

A hazánkban termesztett spárga kiváló minőségű, nem csoda, hogy a nemzetközi piacokon is nagyon keresett. Míg a zöld spárgát Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, addig a fehér változatát Tolna, Csongrád és Bács-Kiskun megyében termesztik főleg.

A spárga jótékony hatásai

A spárga fogyasztás számtalan előnnyel jár, bármely fajtájáról is legyen szó. Alacsony kalóriatartalma miatt egyre többen illesztik be étrendjükbe, azonban érdemes a többi jótékony hatásáról is beszélni. A spárga 93%-a víz, zsír- és koleszterinmentes, alacsony a nátriumtartalma. Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Kiváló A-, B-, C- és E-vitamin, illetve foszfor, vas, kalcium, folsav, kálium, nitrogén, magnézium és niacin forrás. A káliumnak köszönhetően vérnyomáscsökkentő hatású, nitrogéntartalma miatt pedig serkenti a veseműködést. Emellett fogyasztásával megelőzhető a vérszegénység, javítja a szem működését és csökkenti a szemfáradtságot. Érdemes azonban odafigyelni arra, hogy purin tartalma is igen magas, így aki húgysav problémákkal küzd, az csak mértékkel fogyassza. 

A spárga fogyasztás

A spárgának a megvastagodott hajtását, az úgynevezett spárgasípot fogyasztjuk. Fontos, hogy a pucolására időt kell szánni, és alaposnak kell lenni, mivel a rajta maradó szálak könnyedén elrontják az étel ízét és állagát. Tárolása során ügyelni kell arra, hogy maximum egy hétig áll el a hűtőszekrényben. Érdemes nedves papírba csomagolni, vagy ha lehetőség van rá, akkor vízbe rakni és zacskóval lefedni, így tovább megőrzi frissességét. A spárga főételként és köretként is megállja a helyét, sokféleképpen lehet elkészíteni, gyakran fogyasztják nyersen, de főzve, sütve és grillezve is nagyon finom. A KIOSK kínálatában egy isteni rizottó formájában találkozhatsz vele, így hát egy rizottó receptet osztunk meg Veletek.

Hozzávalók:

• 1 csomag zöldspárga
• 30 dkg rizottó rizs
• 1 db vöröshagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 5 dkg vaj
• 7 dkg parmezán sajt
• 1 l alaplé
• 3 dl száraz fehérbor
• 1 ek. olívaolaj
• bors és só ízlés szerint

Elkészítés:

Olívaolajon megpirítjuk a vöröshagymát, majd hozzáadjuk a tört fokhagymát. Sót és borsot szórunk rá. Erre rádobjuk a rizst, amit 5 percen keresztül pirítunk, akkor jó, ha a rizs már átlátszó. A rizst felöntjük a borral és kevergetés mellett, közepes lángon hagyjuk elfőni. Amint a bor elfő, mehet rá merőkanalanként az alaplé. Fontos, hogy a következő kanál csak akkor kerüljön rá, ha a rizs már beszívta az előzőt. Az alaplé adagolása közben folyamatosan kevergetni kell a rizst. Amikor a rizs már megfőtt, akkor hozzáadjuk a kis darabokra vágott spárgát és ha szükség, akkor további alaplevet öntünk rá. Amint a spárga megpuhult belekeverjük a vajat és a reszelt parmezánt. Jól összekeverjük, majd azonnal tálaljuk, amíg krémes állagú a rizottónk.

Rizottót készíteni nem könnyű, hiszen állandó odafigyelést igényel, de a végeredmény igazán fenséges. Kóstold meg a KIOSK spenótos-spárgás rizottóját, és hagyd, hogy az ízek magukért beszéljenek!